Budapest nevezetességei

Fedezze fel Budapest nevezetességeit sétahajónkról, amely az egyik legkülönlegesebb kirándulási mód és felejthetetlen élményt nyújt minden korosztály számára. Útja során személyzetünk gondoskodik az ön/önök maximális kényelméről. Szolgálhatunk meleg étellel, ízletes borokkal és jobbnál jobb koktélokkal, hogy egy fantasztikus élményben legyen részük.

Fővárosunk a maga csodás látványával és stílusával is elragadja látogatóit, hisz nem hiába Budapest az egyik legszebb Duna-menti város. Sok-sok rejtett kincs, régmúlt idők titkai és sorsfordító történetek várnak felfedezésre utazásuk során.

Budapest nevezetességei, amelyekkel utunk során megismerkedhetünk:

Széchenyi Lánchíd: XIX. század kiemelkedő alkotása, sokáig a főváros egyetlen állandó Duna-hídja volt. A megálmodója Széchenyi István, tervezője William Tierney Clark, a kivitelezője pedig Adam Clark volt. A híd 1839 és 1849 között épült fel, így az egyik legrégebbi híd Budapest nevezetességei közt. A két végénél található négy ikonikus kőoroszlánt Marschalkó János faragta. 1848-ban a csigasor vonólánca elszakadt. és magával rántotta a munkahidat, valamint a rajta álló embereket, így az építkezési munkálatok egy időre megszűntek. A következő csapás a II. világháborúban érte, amikor 1945-ben a visszavonuló német csapatok felrobbantották a hidat. Száz évvel az első hídavatás után adták át ismét. A turisták egyik kedvenc története amikor az oroszlán szobrokat készítette a művész tökéletességre törekedett viszont amikor a hidat felavatták a közönségnek feltűnt, hogy az oroszlánoknak nincsen nyelve.

Margit híd: A Margit híd a Szent István körutat és a Margit körutat köti össze a Margit-sziget érintésével. A főváros második állandó hídjaként épült 1872 és 1876 között. Három évvel átadása után megindult a lóvasúti, majd a villamosforgalom. 1944. november 4-én délben a Pest felőli három nyílás tartószerkezete felrobbant a csúcsforgalom idején, így sok áldozatot követelt. Az újjáépített hidat 1948 nyarán adták át. Abban az esetben, ha Pesten töltenek egy napot mindenképpen látogassanak el Margit-szigetre azon kívül, hogy a nyugalmat és a kalandot ötvözi egyszerre jobbnál jobb programokat, illetve harapnivalókat fedezhetnek fel ami biztosan megkoronázza a napjukat. Gyakran esküvőket is tartanak itt így a romantikus hajóút után vagy akár előtt össze is házasodhatnak kedvesével.

Erzsébet híd: 1898 és 1903 között épült nem sokkal a Szabadság híd után. Az időközben Genfben merénylet áldozatául esett Erzsébet királynéról nevezték el, eredetileg Eskü téri híd nevet kapta volna. Az acélszerkezetű lánchíd a magyar hídépítő mérnökök és a hazai ipar egyedülálló teljesítménye volt. Átadását követően csaknem negyedszázadig rendszerében világrekorder, hetven éven át Duna-rekorder, és az egyetlen olyan híd, amely a folyót 290 m-es középnyílásával mederpillér nélkül ívelte át. 1945 januárjában a német csapatok felrobbantották, a helyén új hidat építettek és 1964-ben adták át.

Szabadság híd: Korábban Ferenc József híd, Fővám téri híd,  1896-ban, a főváros harmadik közúti átkelőjeként átadott hídja, Budapest központjának legrövidebb hídja. Két végén két közterület található, a Gellért tér és a Fővám tér. Hossza 333,6 méter, szélessége 20,1 méter. A hidat Ferenc József császár avatta fel. 1945. január 16-án megsemmisült, majd újjáépítették és 1946. augusztus 20-án avatták fel. A Budapesti fiatalok kedvenc kikapcsolódása felülni a hídra és elfogyasztani egy italt, gyakran arra is volt már példa, hogy a hidat lezárták, hogy a fiatalok naphosszat tölthessenek itt.

Petőfi híd: 1933-37 között építették a pesti és budai körút déli szakaszainak villamos- és gépjárműforgalmát vezeti át a Duna felett. Miután a hadi események lezajlottak 1952. november 22-én nyitották meg újra a forgalom előtt, ekkor kapta Petőfi Sándor magyar költő tiszteletére új nevét is.

Rákóczi híd: A megépítésére az Expo ’96 néven megrendezendő világkiállítás kapcsán került volna sor. Szükség volt rá, hogy tehermentesítse Budapest addigi legdélebbre lévő közúti hídját, a Petőfi hidat; valamint össze kellett kötnie az akkor kiépített Hungária körgyűrű déli szektorát, a Könyves Kálmán körutat a dél-budai oldal fejlődő területeivel, főleg a Szerémi és a Budafoki úttal. 1992-ben kezdték el építeni és 1995 októberében adták át a forgalomnak.

Egyéb nevezetességek, melyeket a hajóút során láthatunk:

Szabadság szobor: A Gellért-hegyi Szabadság-szobor Budapest nevezetességei egyik jelképe, felemelt kezében pálmaágat (a győzelem és a béke jelképét) tartó nőalak, 1947-ben elkészült alkotása. a német hadsereget Budapestről kiverő szovjet hadsereg haditettének emlékére állították. A szocialista rendszer bukása és a szovjet felszabadítás átértékelése után a szoboregyüttest némileg átalakították és a szovjetekre való utalásokat, mint például a szobor előterében álló 4 méter magas szovjet katona szobrát is eltávolították. 

Budai Várnegyed: 1987 óta az UNESCO világörökség listáján szerepel. IV. Béla magyar király építtette meg itt a tatárjárás után erődjét, Hunyadi Mátyás pedig királyságának fővárosát. A város egyik leglátogatottabb területe, ez különösen a jól megőrzött örökségeinek köszönheti.  A Budai Várnegyed három fő része: a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed.

Budapest Bálna: A Bálna Budapest egyik legújabb nevezetessége, kulturális, vendéglátó és kereskedelmi központ a IX. kerületében, félúton a Szabadság és a Petőfi híd között, közvetlenül a pesti Duna-parton. 2013. november 8-án nyitotta meg kapuit a közönség előtt. Azóta egy igen csak forgalmas helyszín amely betekintést enged a pesti emberek életébe.

Végül, de nem utolsó sorban Budapest legszebb szimbóluma a Parlament. A világ harmadik legnagyobb és nem mellesleg egyik leggyönyörűbb épületeinek az egyike.
Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott. Bár az épület felavatása már 1894-ben megtörtént, ekkor még nem volt készen, sőt még 1902-ben sem, amikorra már a parlament mindkét háza ideköltözött. Steindl Imre tervei alapján épült meg barokk alaprajzú, barokk tömeghatású és alapvetően neogótikus stílusban. Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neongót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19–20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen.
Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth Lajos térről nyílik. Kívül 90, belül 152, összesen 242 szobor van a falakon, jeles alkotók freskói, festményei is ékesítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm. Csodálatos könyvtárral is rendelkezik, amelyet a jövő generációja is igénybe vehet.

Hagyja, hogy elkápráztassák Budapest kitűnő látványosságai a nap bármely szakaszán, akár egy fényes felejthetetlen nappal, egy romantikus naplementén vagy egy izgalmakkal teli varázslatos estén. Érkezzen bármikor is egy mesébe illő élménnyel fog gazdagodni luxus körülményekkel és természetesen profi kiszolgálással.