Dunai legendék, érdekességek

7 budapesti érdekesség a Duna mentén, ami mellett nap mint nap elhaladunk

Ebben a cikkünkben főként a helybélieknek szeretnénk kedveskedni egy kis városi érdekességekkel. Rengeteg olyan helyszín van a városban ami mellett naponta akár többször is elhaladunk, de nem is sejtjük a mögöttük rejlő érdekességeket, titkokat, sztorikat. Mivel rengeteg ilyen létezik a városban, most csak a Duna vonzás körzetében lévőkre koncentrálunk amelyek szinte kivételnélkül megtekinthetőek városnéző, és a lezserebb iszogatós-pizzázós hajó utainok, de akár az elegáns vacsorás progjaink bármelyikén.

1. Budapest legvékonyabb épülete

Fotó: Silverline.hu

Listánkat rögtön egy leg-gel, Budapest legkeskenyebb épületével kezdjük. Az Erzsébet híd lábánál a budai oldalon található Mandl-ház méretei egészen elképesztőek: míg a rakpartra néző homlokzata 6,2 méter, addig a másik utca felőli ennél is kisebb, mindössze 5 és fél, mélysége pedig nem sokkal több, mint 15 méter.

Az épület a 19. század végén épült, amikor Budapest városképe jelentős átalakuláson ment keresztül. A Várkert rakparton több impozáns épület is épült ebben az időszakban, és ezek közül a 16-os számú ház különleges helyet foglal el a keskeny kialakítása miatt.

Az épület homlokzata gazdagon díszített, amely tükrözi a korabeli szecessziós stílust, de a kialakítása a keskeny telekre való alkalmazkodás miatt egészen egyedülálló. A keskeny épület mindössze néhány méter széles, és szinte „belepréselődik” a szomszédos épületek közé.

A Várkert rakpart 16. szám alatti épület Budapest egyik különleges építészeti kuriózuma, amely a Duna partján, a Várkert Bazár közelében található. Ez az épület azért különleges, mert rendkívül keskeny, így kiemelkedik a környező épületek közül, és azonnal magára vonja a figyelmet. Az épület nem látogatható belülről, mivel magántulajdonban van, de a Duna-parti sétányról és a rakpartról kívülről jól megfigyelhető. A keskeny kialakítású épület egy kellemes séta során könnyen felfedezhető, és mindenképpen érdemes megállni előtte egy pillanatra, hogy megcsodáljuk ezt a különleges budapesti építészeti remekművet.

2. A “Magyar Delfin” története és az általa tervezett épület a Margit szigeten

Fotó: kepmas.hu/nsu.hu

A 2024-es Magyar szereplés után a párizsi olimpián érdemes megemlíteni az első éremzerző úszonkat is, aki a modern olimpiák történetében jeleskedett számos úszó távban. Megalapozva Magyarország reputációját és elkövetkező aranyérmek garmadáját ebben a sportágban.

Hajós Alfréd, eredeti nevén Guttmann Arnold, 1878. február 1-jén született Budapesten, egy szegény zsidó család gyermekeként. Édesapja, Guttmann Jakab, kereskedősegédként dolgozott, míg édesanyja, Löwy Rozália, háztartásbeli volt. Családjuk nehézségei különösen súlyosbodtak, amikor Alfréd apja egy munkahelyi balesetben a Dunába zuhant és meghalt. Ez a tragikus esemény mélyen megrázta a fiatal Alfrédot, aki ezután elhatározta, hogy megtanul úszni.

Gyermekként Alfréd a dunai matrózoktól sajátította el az úszás alapjait, és annak ellenére, hogy édesanyja ellenezte, folytatta az edzéseket, miközben a Markó utcai gimnáziumban tanult. (a mai Xántus János Két Tanítási Nyelvű Gimnázium) 15 évesen kezdett el úszóversenyeken indulni, anyja tudta nélkül, Hajós Alfréd álnéven. 1895-ben részt vett első komoly versenyén Siófokon, ahol 100 méteres távon megszerezte a magyar bajnoki címet. Ezt követően Bécsben, egy nemzetközi versenyen, amelyet nem hivatalos Európa-bajnokságnak tekintettek, másfél testhosszal győzött az osztrák bajnok ellen, ezzel elnyerve a kontinensbajnoki címet.

Az első modernkori olimpián 1896-ban Athénban, a mindössze 11 fokos tengervízben kellett úszniuk a versenyzőknek. Hajós Alfréd két versenyszámban is elindult. A 100 méteres távon végig vezetett, és 1:22,2 perces idővel megszerezte Magyarország első olimpiai aranyérmét. Rövid pihenés után következett az 1200 méteres táv, ahol több mint 60 méterrel előzte meg a második helyezettet, és 18:22,2 perces idővel ismét aranyérmet szerzett

Forrás: oktogon.hu

Hajós Alfréd teljesítménye és elszántsága példát mutatott nemcsak kortársainak, hanem az utána következő generációknak is, hiszen nem csak sportolóként, hanem építészként is maradandót alkotott. Erre ékes példa az általa tervezett és róla elnevezett Hajós Alfréd uszoda, ami a Margit sziget közepén található. Szívmelengető gondolat, hogy első olimpiai éremszerzőként, de még egy uszoda létesítmény tervezésével is inspirálta és támogatta a leendő úszó és vízi sportoló generációit.

3. Ahol az Ördög-árok patakja belefolyik a Dunába

Photo: Silverline Cruises

Elmerengtél valaha is azon mi lehet az a nagy csatona nyílás az Erzsébet híd lábánál? Biztos csak egy szennyvíz csatona nyílás…
Az Ördög-árok egy különleges és kevésbé ismert természeti képződmény Budapest térségében, amely érdekes történetével és geológiai jelentőségével kiemelkedik. Ez a patak a Nagykovácsi-medencében ered. Nagykovácsin, Remeteszőlősön és a Remete-szurdokon keresztül érkezik Hűvösvölgybe. A Hűvösvölgyi úti volt katonai akadémiától egy nagy iszapfogón átfolyva, a föld alatt folytatja útját. A Városmajor, a Maros utca, a Vérmező, a Pauler utca, a Horváth-kert és a Döbrentei tér alatt haladva az Erzsébet híd közelében egy csatornán keresztül ömlik a Dunába.

Az Ördög-árok egy-két legendához és történelmi eseményhez is köthető. Egyesek szerint a név eredete a késő középkorra vezethető vissza, amikor az árkot gyakran elöntötte az árvíz, pusztítást okozva a környező területeken. A vízfolyás a 14. századtól a Paulus-patak (Remete Szent Pál után), a török hódoltság idején a Kovácsi-patak nevet viselte, német Teufelsgraben (Ördög-árok) nevét később kapta. Az árokban felhalmozódott törmelék és hordalék miatt az emberek gyakran az „ördög” munkájának tulajdonították a természeti csapásokat.

A patak a Tabán mellett akkor és ma a II. Kerületben – fotók: Wikipedia/ Budapestkozut.hu

A patak újkori elnevezése megtévesztő lehet, nem összekeverendő a népszerű Bakonyi, egész pontosan a Csesznek közelében található Ördög-árokkal.

Budapest belterületén az Ördög-árok jelentős része csatornázva van. Az Erzsébet híd közelében egy nagy méretű csatornán keresztül ömlik a Dunába. A városi szakaszon az árok fontos szerepet játszik az esővíz elvezetésében és a városi vízgazdálkodásban. A csatornarendszer kialakítása a 19. század végén és a 20. század elején kezdődött, hogy megvédje Budapestet az árvizektől és a belvizektől. A méretes csatorna az Erzsébet híd budai hídfőjénél, alacsony vízállásnál közelebbbről is megfigyelhető.

4. Filozófusok kertje

fotó: Goturist.hu

A Gellért-hegy oldalában, a Rudas Gógyfürdőhöz közel, közvetlen az egykori Tabán szívében található a Filozófusok Kertje, amely Budapest egyik rejtett gyöngyszeme. A parkot 1986-ban alakították ki, és a filozófia nagy alakjainak tiszteletére állított szoborcsoportjáról kapta a nevét. A mai Tabán talán legnyugalmasabb szeglete a Filózofusok kertje. Ebben a györnyörű kertben Nándor Wagner szobrászművész alkotásai láthatók, amelyek különböző kultúrák és vallások nagy alakjait ábrázolják.

Szobrok és szimbolika

Fotó: kumnyejoga.blogspot

A Filozófusok kertje egy békés és elgondolkodtató park Budapest szívében, a Gellért-hegy északi oldalán. Ez a rejtett gyöngyszem csodálatos kilátást nyújt a Dunára és a városra, miközben szobrokkal emlékezik meg a világ legnagyobb gondolkodóiról és vallási vezetőiről. Ezek a szobrok a filozófiai és vallási tanítások közötti egységet és közös vonásokat szimbolizálják. A főbb szobrok között megtalálható:

• Buddha: A buddhizmus megvilágosodás iránti törekvésének jelképe.
• Jézus Krisztus: A kereszténység szeretet és együttérzés tanításainak szimbóluma.
• Ábrahám: A zsidó, keresztény és iszlám hit ősatyja, a monoteista vallások képviselője.
• Ehnaton: Az ókori egyiptomi fáraó, aki az egyistenhitet hirdette.
• Lao-ce: A taoizmus alapítója, a keleti filozófiai hagyományok képviselője.
• Mahatma Gandhi: Az erőszakmentes ellenállás és az etikus vezetés jelképe.

A Filozófusok kertje ideális hely a nyugalomra és az elmélyülésre. A kert csendes, elvonult atmoszférája tökéletes a meditációhoz vagy egy jó könyv olvasásához. A szobrok között sétálva az ember elgondolkodhat a különböző kultúrák és vallások nagy gondolkodóinak tanításain és hatásain. Az innen elénk táruló panoráma szintén meg ér egy látogatást.

5. Lecsó szobor az Erzsébet híd alatt

Photo: Purpleliner Budapest

Budapest számos különleges látványossága közé tartoznak Kolodko Mihály miniszobrai, melyek meglepő helyeken bukkannak fel a városban. Az egyik ilyen kedves alkotás az Erzsébet híd alatt a Budai oldalon található „Lecsó” szobor. Kolodko Mihály „Lecsó” miniszobra egy apró, részletgazdag bronzalkotás, amely egy kedvelt mesehős, Lecsó (eredeti nevén Ratatouille) karakterét ábrázolja. A szobor a híres Disney-Pixar animációs filmre utal, melyben egy tehetséges patkány, Lecsó, egy párizsi étteremben próbálkozik a főzéssel. Itt azonban szó sincs a főzésről, ugyanis a nevét megörökítő graffiti előtt áll a kis rágcsáló.

6. Káplona a Gellért hegyben

Fotó: Silverline Cruises

A Sziklatemplom története egészen a 20. század elejére nyúlik vissza. Az inspirációt a templom kialakítására az a Lourdes-i barlang adta, amely híres zarándokhely Franciaországban. A pálos rend alapítói, különösen Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök, úgy vélték, hogy Budapesten is szükség van egy hasonló, misztikus helyszínre, ahol a hívők csendben imádkozhatnak és meditálhatnak.

A Gellért-hegyi Sziklatemplom, amely a Gellért-hegy oldalában található, Budapest egyik legkülönlegesebb és leglátványosabb vallási és történelmi helyszíne. Az 1926-ban alapított templom egy barlangrendszerben kapott helyet, amely természetes és mesterségesen kialakított üregekből áll. A templomot a magyar pálos rend tagjai alapították, és napjainkban is a rend gondozásában működik.

A barlang természetes üregét már az őskorban is használták, majd a középkorban remeték lakták. A pálosok a 20. század elején kibővítették és alakították át a barlangot templommá, amelyet 1926. szeptember 3-án szenteltek fel. Az építkezést és az átalakítást Kővári György építész irányította, aki a barlang szentélyként való funkcionálását tartotta szem előtt.

A Sziklatemplom a 20. század közepén nehéz időszakot élt át. A második világháború után, 1951-ben a kommunista hatóságok betiltották a pálos rend működését, a templomot bezárták, és a bejáratát befalazták. A szentélyt és a templom többi részét évtizedekig nem lehetett látogatni, és csak 1989-ben, a rendszerváltás idején nyithatták meg újra a hívek számára.
A Gellért-hegyi Sziklatemplom egyedülálló vallási és történelmi emlékhely Budapesten, amely nemcsak a hívők, hanem a turisták számára is különleges élményt nyújt. A templom misztikus légköre, történelmi jelentősége és a gyönyörű kilátás a városra olyan élményt kínál, amelyet érdemes felfedezni.

7. Szent Gellért téri ivókút, azaz a “Forrásház” története

Fotó: Javier Llorente

A Szent Gellért téri ivókút, eredeti nevén Forrásház, Budapest egyik különleges műemléke, amely a város gazdag történelmi és kulturális örökségének része. Az ivókút a Szent Gellért téren található, közvetlenül a Gellért Fürdő és a Gellért-hegy lábánál, a város egyik legforgalmasabb csomópontján. 1945-től a tér ezen része a rendszerváltásig egy szovjet dics obeliszknek adott otthont. Ám azt eltávolítva a tér eléggé “szellőssé” vált, így a 2000-es évek elején a tér átrendezése okán a “Forrásház” is megépülhetett.

A kész művet 2003 áprilisában adták át. A kút és a térarchitektúra tervezője Dévényi Sándor volt. Az ivókút, mint építmény, a szecesszió jegyeit viseli magán, ami különösen illeszkedik a szomszédos Gellért Fürdő építészeti stílusához. Az épület elegáns, kissé díszített formavilágával harmonikusan illeszkedik a tér többi részéhez, és szép kontrasztot alkot a Gellért-hegy zöldjével. A kútház központi része a kút maga, amelyet egy kupolaszerű tető fed le, míg a díszítések finoman tükrözik a korszak ízlését és az épület funkcionális szerepét. Az építmény alap koncepciója ugyanis az lett volna, hogy Budapest összes gyógyfürdőjének forrás vizét ebből a kútból elérhetővé tegye a városiaknak.
Érdekesség: A “Forrásház” eredetileg engedély nélkül épült, utólag kapott fennmaradási engedélyt a városvezetéstől. Az ivókút kiöntőiből a tervek szerint nyolc gyógyforrás vizét lehetett volna fogyasztani, de takarékossági okokból csupán csapvíz folyik belőle. A kút üzemeltetését 2004 júniusától a Fővárosi Vízművek vette át.

Egy másik érdekesség, 1919 november 16-án a Budapestre fehér lovon érkező Horthy Miklóst ezen a téren, a Gellért szálló előtt a mai ivókút területén fogadák Budapest vezetői köztük Bódy Tivadar polgár mester is.

Forrás: Wikipedia.org

Az alkotáson a 8-as szám, mint központi motívum dominál. Az ivóvkút talapzatán 8 kőcsiga fémjelzi Budapest összes gyógyfürdőjét, 8 kútból vezeti el a vizet a lépcsőkön a csatornába, valamint a pillérek belső oldalára pedig 8 történelmi jelkép került. A Kupola belsejében Weöres Sándor, Ének a határtalanról című szinfóniájának 8 sora olvasható:

„Amikor még senkise voltam,
fény, tiszta fény,
a kígyózó patakokban
gyakran aludtam én.

Hogy majdnem valaki lettem,
kő, durva kő,
hegylejtőn jég-erezetten
hömpölygetett nagy erő.”

Ezekkel a csodás sorokkal szeretnénk elköszönni önöktől, reméljük tudtunk újat mutatni önöknek cikkünkben, és reméljük a jövőben a fedélzetünkön köszönthetjük újra önöket. Az addigi viszont látásra!

Featured Products